Fiú vagy lány - avagy a férfiak előbb halnak?

A temetőben járva feltűnik, hogy a férfiakhoz képest sokkal több idős nő látogatja a nála korábban született, viszont hamarabb elhunyt párja sírját. A magyarázat viszonylag egyszerű: az "aktívabb" férfiak korábban halnak meg, mint feleségük, amit a természet ösztönösen fiútöbblettel igyekszik kiegyenlíteni. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

Az már régóta ismert, hogy világszerte közel két százalékkal több fiúcska születik, mint kislány. De nem mindig és nem mindenütt ilyen arányban. Amikor két évtizede megszűnt az NDK és egyesült a két Németország, 1991-ben a keleti tartományokban hirtelen lecsökkent a fiúszületések száma, és megváltozott a férfi/nő arány. Az okot az anyákat ért fokozott stresszben találták meg.

A Berkeley Egyetemen kutató Ralph Catalano és Tim Bruckner hasonló következtetésre jutottak: ők a természeti csapások után született fiúk számának apadását regisztrálták felméréseik során. 1976-ban Olaszországban súlyos katasztrófához vezetett, amikor az Icmes vállalat sevesói üzeméből nagymennyiségű dioxin került a környezetbe. Devra Davis, az amerikai Carnegie Mellon Egyetem toxikológusa a tragédiát követően hét éven át vizsgálta az érintetteket, majd a Journal Enviromental Health folyóiratban közzétette az eredményt: kétszeresére nőtt közösségükben a lányszülések száma.

A kirívó rendellenességek is hozzájárultak ahhoz, hogy a neves tudományos folyóirat, a Nature felhívására kutatás kezdődjön a fiú/lány születési arány okának és esetleges befolyásolásának a vizsgálatára. Ennek keretében Kristen Navara, az amerikai Georgiai Egyetem (Athens) biológusa 1997-2006 között 202 országból gyűjtött be és dolgozott fel adatokat. Megállapította, hogy a nőnemű élve született csecsemők aránya világátlagban 48,6 százalék, ám ezen belül Afrikában 49,3. Az is egyértelművé vált, hogy a fiúk aránya a fejlett országokban is a születési hely földrajzi szélességével arányosan nő. Azaz a zordabb éghajlat több, a nőket védelmezni képes férfit igényel. (Hazánkat nagyjából a 49. északi szélességi fok metszi.)

Angelo Cagnacci, a modenai szülészeti klinika professzora kutatásai szerint azonban az évszak is befolyásolja a férfi/nő arányt. A Human Reproduction folyóiratban közzétett tanulmánya alapján ősszel több fiú, tavasszal meg több lány fogan. Alexander Lerchl, a brémai Jacobs Egyetem szaporodás-biológusa úgy véli, ennek oka lehet, hogy az apák spermájában a téli viszontagságokra készülve megnő, tavasszal meg ellenkezőleg, visszaesik a petesejtet megtermékenyítő Y-kromoszómák száma. A nők ugyanis mindig XX, a férfiak pedig XY ivari kromoszómával rendelkeznek. A lányka magzatok XX-ként, a fiúk XY-ként fogannak meg.

Cagnacci professzor 10 000 szülésnél elemezte az anyák alkatát is. Azt találta, hogy kistermetű, karcsú, 54 kilogrammnál könnyebb anyáknál megfordult a fiú/lány arány, 100 lánykával szemben csak 98 fiú született. Azaz a gyengébb felépítésű, törékenyebb anyák a szaporítási képességet kevésbé "továbbadó" lányokat szültek. Az erőteljesebb alkatú anyák esetén viszont a fiúk száma 110-re emelkedett.

A londoni University College antropológusa, Ruth Mace Etiópiában a nagyon sanyarú körülmények között élő anyák utódait vizsgálta, és ugyancsak azt állapította meg, hogy a lefogyott, társadalmilag is alávetett anyák a szokványos fiú/lány aránynál kevesebb fiút szültek, még az afrikai átlagnál is kevesebbet.

Sok szakember, köztük a kenti Sarah Johns szociológus a szülők társadalmi, gazdasági és egészségügyi helyzetét elemezve jutott arra a statisztikákkal is igazolt következtetésre, hogy az egészséges, jómódú, hosszú és nyugodt életre számító anyák és az egészségesen élő, férfias, erőteljes alkatú apák házasságából érzékelhetően több fiú születik, mint lány.

A német kutatók körében mindazonáltal sokat emlegetnek egy kirívó ellenpéldát. Wolfgang Klement korábbi gazdasági- és munkaügyi miniszter feleségének ugyanis öt gyermeke született - és valamennyi lány. Márpedig ők mindenben megfelelnek a többfiús "szabályoknak".

Klement tréfásan azzal magyarázza a bőséges lányáldást, hogy "csak a jóérzésű, érzékeny lelkű férfiak nemzenek lányokat".

A sport az erekció szolgálatában

Régóta ismert, hogy a sport jót tesz a szexnek, de olasz andrológusoknak sikerült kimutatniuk, mi a valódi terápiás ereje az erekciós diszfunkció (ED) kezelésében. 

Mint Giuseppe Maio, az Olasz Andrológiai Társaság koordinátora a La Stampa című torinói lapnak elmondta, a kutatás során megfigyeltek 60 ED-ben szenvedő, 40 és 60 év közötti pácienst, akiket két csoportra osztottak. Az egyiket inhibitáló szerrel kezelték, a másiknál hozzáadtak egy háromórás, mérsékelt aerobikot, 1900 átlag kilokalória fogyasztással, heti 3 napra elosztva. Az a csoport, amely a gyógyszeres terápia mellett fizikai tevékenységet is kifejtett, jelentős javulást ért el: 18-20 százalékos emelkedést is regisztráltak a másik csoporttal szemben az erekciós funkció, az önbizalom és a globális szexuális kielégülés terén. Nőtt a tesztoszteron-szintjük is, kb. 8 százalékkal.

Maio professzor szerint jelentős eredmények érhetők el 3 hónap alatt olyan kalóriafogyasztás mellett, amely ugyan változik a testsúly szerint, de nem több a hetenkénti átlag 1500-nál. A legmegfelelőbb sport hozzá az aerobik, utána a kocogás és a futás, a torna, a kerékpározás, a gyors gyaloglás és a tenisz. A sport azáltal használ a szexualitásnak, hogy javítja az endotheliális funkciót, vagyis a véredények falait, több vér áramlik a pénisz üreges részeibe, így az erekció kitartóbb lesz - magyarázta az olasz andrológus.

Internet szexpartnert keresőknek

A szerelemről híres franciáknál végzett felmérés szerint, azok akik az interneten keresnek maguknak szexpartnert, ritkábban használnak óvszert, mint azok, akik hagyományosabb módszerekkel vadásznak.

Az internetet, úgy tűnik, nagyobb biztonságérzetet nyújt, és mint a kutatásból kiderül, ez a biztonságérzet hamis. Akik ugyanis az interneten adnak fel párkereső hirdetést, nem kevésbé veszélyeztetettek a nemi betegségek terén, mint azok, akikhez nem jut el az internet, vagy nem használják erre a célra. Az internet, széleskörű és mindennapos felhasználása miatt, magyarán, hogy ma már, lényegében bárki hozzájuthat, nem gondolhatjuk, hogy az már csak a tehetősebbek, a modernebbek, a kiváltságosak kiváltsága lenne, akik, anyagi helyzetük okán, valóban védettebbek a súlyosabb betegségekkel szemben, mint amilyen a nemi úton terjedő AIDS, vagy a Hepatitis. Mindannyian ugyanannyi golyóval játszunk az orosz ruletten, amikor olyan valakivel fekszünk le, akit alig ismerünk, függetlenül attól, hogy hol bukkantunk az illetőre. Franciaország, ahol a promiszkuitást, a válogatás nélküli szexet, a XVIII. századtól művészi szintre emelték, és e romlás virágait bő kosárral aratták, ma is jó példát jelent az örömkereső, nyugati típusú ember számára. Főleg, mivel az antropológusok szerint a franciák semmivel sem romlottabbak, vagy szexuális téren eltérőbb magatartást követőek, mint például hazánk fiai. Ők is ugyanazokkal a korunkat jellemző problémákkal küzdenek, mint mi, így a szexpartner vadászat ezerötszáz kilométerrel idébb is, nagyjából, ugyanolyan.

Kétezerhatszáz francia párkereső oldalt használó szexvadászt kérdeztek meg, hogy vajon, abban az esetben, ha a csetszobából a hálószobába mennek, húznak-e óvszert, vagy sem, a férfiak kilencvenhat százaléka nyilatkozott úgy, hogy naná, az magától értetődik. A kutatók azonban kiderítették, hogy közülük, körülbelül minden harmadik megszegi ezt a fogadalmát, és csak azért, mert párját az interneten találta. A randioldalak hívogató, tetszetős külleme, a szájbertér vonzóan izgalmas világa többségünkben azt az érzést váltja ki, hogy jó helyen járunk, és a legveszélyesebb vírust egy jó, ingyenesen letölthető vírusirtóval eltávolíthatjuk. Ahogy kilépünk a virtuális térből, és már nem csak egeret fogunk a kezünkben, a veszély is valósággá válik. Már nem csak az lehet a legnagyobb veszteségünk, hogy kimegy az alaplap, vagy vehetünk egy új vincsesztert, hanem, ha élhetünk a morbid hasonlattal, kimegy az immunrendszer és vehetünk egy új májat. Valóságos szervezetünk valóságos hardvere, a tudomány mai állása szerint, megfizethetetlenül drágább, mint a virtuális téré. Mivel az AIDS vírusirtóját egyelőre nem lehet letölteni, a gyógyítás helyett marad a megelőzés. A nemi életre ugyanúgy igaz, mint a net világára: akkor biztonságos, ha védekezünk. A kor előnyeit akkor élvezhetjük a legjobban, ha levonjuk a régebbi korok tapasztalatát: a válogatás nélküli szexualitás, régen is, ma is, más-más okokból ugyan, de ugyanannyira életveszélyes.