Vajon napsütésben, szép időben, vagy hideg, nyirkos évszakban nagyobb-e a szexuális étvágy? Van-e egyáltalán köze a meteorológiának a libidóhoz? Vagy az időjárás és a szex közötti összefüggés nem több mint a híres, szakállas viccben a tér és az idő között? (Mi a tér-idő elmélet? Minél jobb idő van, annál többen vannak a téren.)
A hormonok, amik a sejtek kémiai gyárait irányítják, a szex kémiáját is meghatározzák. Szikrázó napsütésben a pigment sejteket aktiváló hormon, amit MSH-nak kereszteltek, és aminek köszönhetően lebarnulunk az erős fényben, a szexuális magatartást is befolyásolják, mégpedig, furcsa módon, csak a nőkét. Sötétben, borongós téli estéken az MSH azonban a nőkben is úgy alszik, mint a medve, tavaszig.
Az éltető fény szerepe más hormonok esetében is megfigyelhető. A szerotonin szintén befolyásolja a szexet, és nem csak a nőkét. A szerotonint nem véletlenül hívja a népnyelv boldogsághormonnak, az agyi szinapszisoknál szerepet játszó, az idegsejtek közötti jó kommunikációt elősegítő hormon mennyisége szintén erős napfényben nő meg, előidézve, hogy elménk szélesebb spektrumon kapcsolódjon a világhoz - hiánya a külvilágtól való eltávolodást, bezárkózást, súlyosabb esetben depressziót okoz. A szerotonin hatására szebbnek látjuk a szépet, kívánatosabbnak a kívánatosat, így a szexet is. Éppen az ellenkezője történik télen, sötétben, a melatonin nevű hormon lép akcióba. A melatonin a szerotoninból lesz, és feladata, hogy az elme felkészüljön a pihenésre, végső soron az alvásra. Hiánya kialvatlansághoz, hosszú távon korai öregedéshez vezet. Így, bár szervezetünk egészségéhez nélkülözhetetlenül fontos anyag, a libidót, rövidtávon, jócskán csökkenti. A szerotonin és a melatonin szerepe tehát, bár csupán elsődleges szempontokból, fontos a szexualitásban.
Valóban igaz, hogy a nyári fény és a téli sötét jelentősen csökkentheti vagy növelheti a nemi élet iránti vágyat, azonban ezt a hatást csak elsődleges szinten vehetjük komolyan. Mint kiderült, a fény hatása az emberi elmére a nyitottság, a világ iránti érdeklődés, a pozitív beállítottság tekintetében elsődleges. A fény, ami gazdag képet rajzol elénk, ami bevilágítja a gyönyörű részleteket, ami erőt és energiát képvisel, az embert a külvilág felé fordítja, és mivel a külvilág csodálatos, az ember egyszerűen jól érzi magát. Márpedig, ha az ember jól érzi magát, a többi állatfajhoz hasonlóan, szívesebben szaporodik. A sötét, mindezzel ellentétben, de tökéletesen kiegészítve az ellentétet, azt eredményezi, hogy a világból kevesebbet látunk, eltűnnek a gazdag részletek, a szépség, az energia, és elindulunk befelé, elfordulva a külvilágtól, a belső világ részleteit kezdjük felfedezni. Ilyen állapotban az ember inkább filozófikus, elgondolkodó, álmatag, és a külvilág iránt, így hitvestársa iránt is, alig fogékony.
Az időjárási tényezőknek a ruhaviseletre is hatása van. Nyáron több popsi és más izgató testrész válik láthatóvá, mint, érthető módon, télen. És bár sok férfit a titokzatos, magából keveset mutató nő hoz igazán lázba; és az is igaz, hogy a téli bundában egy rút, kövér férfitestből is kevesebb rútság villan elő, a nagy általánosságot tekintve, az emberek szívesebben közelednek egymáshoz könnyű, nyári ruhában, mint fagyos, ropogó csuklyában és anorákban... bár még egyszer hangsúlyozom, biztos, hogy sokan az ellenkezőjére esküsznek.