Minden emberi kapcsolat közül a párválasztás a legintenzívebb visszajelzés arról, mire értékeli a férfi és a nő önmagát. A szexuálpszichológus szerint ma az egyik jellemző probléma, hogy a férfiak nem akarnak szexelni. Régebben ilyen még csak fel sem vetődött. Még 10 éve is az volt a gond, hogy a férfiak állandóan szexelni akartak, a nők meg nem, vagy nem úgy és nem annyit, ahogy a férfiak. Mára ez is megfordult.
A nőknek sokszor mindenféle praktikát be kell vetniük, hogy hulla fáradt férjüket, barátjukat az ágyba csalogassák a tévé vagy a számítógép elől. Valószínű nem a szexhez nincs kedvük a pasiknak, hisz a pornóipar virágzik. A férfiak manapság inkább a virtuális nőt részesítik előnyben, mert az olyan, amilyennek ők akarják. Tökéletes a teste, és nem veszekedik, hogy vidd le a szemetet. Nem vár el tőlük semmit, és bármikor elérhető. Klikk, és már ott is van...
Versenyhelyzet
Férfi és nő verseng egymással az élet minden területén, és ember legyen a talpán, aki képes kiigazodni a kuszaságban. A férfias tulajdonságnak tartott határozottságot, keménységet, "rámenősséget", sőt a kezdeményező viselkedést is egyre gyakrabban látjuk megjelenni női magatartásformaként. A nők ugyanis egyre gyakrabban jelennek meg a férfiak riválisaiként az élet színpadán, ezáltal levetik magukról az egyik legfontosabb női karaktervonást, azt, hogy védelmet, segítséget igényelnek. Elgondolkodtató, hogy a nemek társadalomban elfoglalt helyének változása, illetve a nemi szerepek közötti határvonalak elmosódása nemcsak a helyzetük (például esélyegyenlőségük) javítását szorgalmazó nők, hanem a férfiak számára is olyan probléma, amely hatalmas feszültségekkel jár.
Manapság már egyáltalán nem meglepő, ha egy nő inkább a karriert választja a családalapítás helyett; ha nem várja el, hogy mindent a férfi fizessen az étteremben; vagy ha ő dolgozik és tartja el a családot, amíg férje gyereket nevel otthon. Pár éve óriási robbanás volt a szingli kifejezés, és csak a fejünket kapkodtuk, hogy ki is az a Bridget Jones. És a felszínen egész imponálónak tűnik a szingli életmód nőnek, férfinak egyaránt: nem kell tolerálni a másikat, kompromisszumot kötni, a magunk urai vagyunk.
Az erős, határozott nő szigorúan megkövetel valamit vagy inkább valakit maga mellé: az érzékeny férfit. És el is érkeztünk a szerepcseréhez. A vagány, belevaló csaj, és feminin férfi.
A modern nő és férfi
Ha úgy vesszük a modern nő teremtette meg a modern férfit. Érzékeny, feminin férfiak mindig is léteztek, de nekik ugyanúgy meg kellett felelni a társadalmi elvárásnak, tartsák el és védelmezzék családjukat, miközben az erős és megingathatatlan családapa képét mutatják, aki nem retten meg a kihívástoktól. Az önálló, független nő térhódításával, előtérbe kerültek a gyengéd férfiak.
A modern nő, aki látszólag nem vágyik gyengédségre; nem vágyik rá, hogy eltartsák; és szívesebben tölti idejét a munkahelyén, mint a babakocsi mellett. Akinek nem fontos, hogy jól tudjon főzni, és a gyerekvállalás sem cél, hiszen, ha otthon marad több évre, akkor felvesznek mást a hosszú évek kemény munkájának gyümölcseként kiérdemelt pozíciójára.
Ehhez a nőhöz, pedig az olyan pasi passzol, akinek nem okoz megoldhatatlan problémát egy gyors és egészséges vacsora összeütése, aki tudja, hogy mi a különbség a vízkőoldó és az ablaktisztító között, és nem a gordiuszi csomó története jut elsőként eszébe, amikor egy gyereket ki kell hámoznia a kezeslábasok, pelenkák, és kicsiny kardigánok sűrű erdejéből.
Férfi és nő lassan helyet cseréltek. Sok nő egyszerre próbál helytállni munkahelyen, anyaként, feleségként, és ez bizony feszültséghez, szorongáshoz vezet. A férfiaknál viszont a szerepvesztés okoz súlyos lelki problémákat, amelyek aztán különféle betegségekben nyilvánulhatnak meg.
Nem lehet minden időben, minden szerepben egyaránt jól teljesíteni. Nem arról van szó, hogy álljon vissza a régi patriarchális társadalom, hanem arról, hogy minden nő és férfi képes legyen felmérni, hogy milyen szerepet szánt neki az élet, és ne akarjon széllel szemben menni. Mert sok jó nem sül ki belőle. Ha nem vagyunk a „helyünkön" az hatással van a lelki és fizikai állapotunkra is.
Szakemberek aggodalmukat fejezik ki, hogy vajon jóra vezetnek ezek a változások, nem erőszak-e a természet ellen, ha a férfi melengeti a családi tűzhelyet, míg a nő vadászik. A szélsőséges állapotok biztos, hogy károsak az egyénre és a családra is egyaránt.
Attól azonban valószínűleg nem kell tartanunk, hogy pár száz éven belül a nemek összeolvadnának. A társadalmi elvárások és szerepek igen csekély idő alatt megváltoztak, ez tény, így a korábbi, mondhatni előre leosztott feladatok sem annyira maguktól értetődőek már.
Azonban nem feltétlenül probléma, ha a szerepkörök kicsit keverednek, így ezután mindenki szabadon lehet érzelgős és karrierista, akár egyszerre is, nemtől és életkortól függetlenül: a választás lehetősége a mi kezünkben van.
Csak tudnunk kell jól dönteni.