A legtöbb pár nem vállalja fel, és csak szemlesütve hajlandó beszélni róla, ha monogám kapcsolatuk színterére időnként bevonnak még egy személyt, így csempészve izgalmat a kifáradt szexuális életükbe. Ám vigyázni kell a heves kísérletezéssel, mert az újdonság ereje hamar kihűl, viszont gyorsan tönkreteheti a szerelmet.
A párkapcsolati szakértők szerint a társadalom még mindig ferde szemmel nézi, ha egy tartós kapcsolatban élő párban feltámad a vágy, hogy egy harmadik személlyel is megosszák a kétszemélyes ágyat. Sokuknál ez nem is marad meg pusztán a fantázia szintjén. A jelenség létezik, bár nem sokat hallani róla - valószínűleg azért, mert a magyar társadalom még mindig nagyon konzervatívnak számít ebből a szempontból.
Azt hihetnék, hogy inkább a férfiak kezdeményezik az ilyen helyzeteket, de felmérések, és a szexuálpszichológusok tapasztalatai szerint a nők is legalább annyira nyitottak a kérdésben. A nők általában egy férfit, a férfiak egy nőt szeretnének bevonni harmadiknak.
Minden párkapcsolatban eljön az a pont, amin túl - ha a felek nem dolgoznak rajta - a hétköznapok a szexet is felőrlik, unalmassá tehetik. Egyes kutatások szerint ez átlagban 12-14 hónap után jön el. Azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebbet szeretkezünk, a mozdulatok, a pozitúrák rutinszerűvé válnak.
Eltérőek az okok, motivációk a nők és férfiak esetében. A nők alapjáraton sokkal inkább érzelmi alapokra helyezik a szexet. Kevesebb az olyan eset, hogy csak a játék vagy az izgalom kedvéért belemennének egy egyéjszakás kalandba, vagy félrelépnének azért, mert otthon nem kapják meg, amire vágynak. Míg a férfiak nagy részének nem okoz gondot, hogy valóra váltsák nem titkolt fantáziájukat, a háromszereplős szexet, a nők többsége el sem tudja képzelni, hogy mással szeretkezzen a párja szeme láttára.
Előfordul sajnos olyan is, mikor valaki azért bólint rá az édeshármasra, mert attól fél, elveszíti a párját. Ebben az esetben mindenképp komoly párkapcsolati problémáról beszélhetünk, amelyen egy másik szereplő megjelenése nemhogy segítene, de még inkább hátráltatja az intim, elfogadó légkör kialakulását.
Hiába tűnik kihagyhatatlanul izgalmas kalandnak a hármas felállás, érzelmi szempontból nagyon keskeny mozgásteret hagy, amelyen igazán nagy bravúr megfelelően egyensúlyozni, főleg, ha több irányból is kitapintható a vonzalom a hármas tagjai között. Ilyenkor a kialakuló érzelmek újrarajzolhatják az eredeti kapcsolatot, és könnyen átrendeződhetnek a viszonyok, a spontán mozdulatokba becsempésződnek az érzelmek, és szép lassan megjelenik a féltékenység zöldszemű szörnyetege. Onnantól kezdve, hogy az egyik fél kisajátítást érzékel, vagy árgus szemekkel nézi, hogyan élvezi az ismeretlen kezek simogatását a párja, a dolog rendszerint működésképtelenné válik. Akkor a leginkább életképes a hármas szituáció, és akkor nem visszük vásárra a párkapcsolatot sem, ha a motivációk egyértelműek, és a legfontosabb cél a játék, az izgalom, az érzelmektől való távolmaradás. Ez viszont nem könnyű feladat, hisz a vonzalom csírái minden ilyen helyzetben növekedésnek indulnak. És nemcsak az érzelmeinket kell a szobán kívül hagynunk. Az is fontos, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk, pontosan tudjuk, ki mit vár a hármas szextől, és mennyit bír el a kapcsolat. Hiába ugyanis az újdonság hajtotta szexuális vágy, ha közben éles helyzetben kiderül például: mégsem vagyunk rá felkészülve, hogy szerelmünket egy idegen személy ölelésében lássuk.